Itt a megoldás az élelmiszer-hulladék örökös problémájának kezelésére?

Itt a megoldás az élelmiszer-hulladék örökös problémájának kezelésére?

2020-ban a világon 2,37 milliárd ember nem tudott biztonságos és tápláló élelmiszerekhez jutni, ennek ellenére minden évben a globálisan megtermelt élelmiszer körülbelül egyharmada kárba megy. Egy átlagos magyar állampolgár, a Nébih friss kutatása szerint évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”. Ennek a hulladéknak jelentős része (több mint 25 kg) egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Ezt a részt nevezzük élelmiszerpazarlásnak, amely az elmúlt 5 évben a magyar háztartásokban 25%-kal csökkent. Ennek ellenére a pazarlás még mindig 245 ezer tonnát tesz ki évente, amellyel 450.000 ember egy éven keresztül jól tudna lakni, napi háromszori bőséges étkezéssel számolva. Ez nemcsak a globális humanitárius válsággal áll teljesen ellentétben, hanem óriási hatással van az éghajlatváltozásra is. A globális felmelegedés komoly problémát jelent generációnk számára, az élelmiszerpazarlás csökkentése pedig kritikus fontosságú a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és egy biztonságosabb, élhetőbb bolygó kialakítása szempontjából.

Jóllehet a fogyasztóknak jelentős szerepük van ebben a problémában – Európában az élelmiszerhulladék körülbelül 53%-át , az Egyesült Államokban pedig 43%-át teszik ki–, az élelmiszerpazarlás olyan probléma, amely mindannyiunkat érint, és az élelmiszerlánc minden szakaszában keletkezik, a mezőgazdaságtól a szállításon át egészen a kiskereskedelmi egységekig, ahol a fogyasztók megvásárolják élelmiszereiket. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világon keletkező élelmiszerhulladék 13%-a a kiskereskedelmi szektorból származik, kiemelve, hogy bár a kiskereskedők minden bizonnyal tesznek lépéseket ennek a számnak a javítása érdekében, még mindig sok a tennivaló.

A kiskereskedelmi szektorban felemrülő élelmiszerpazarlás okai sokmindenre visszavezethetők – kezdve a szezonális termékkínálat ingadozásától, a fogyasztói kereslet változásától, a nem megfelelő mérettől vagy csomagolástól, az élelmiszerek vizuális hibáitól.  Mindamellett, hogy ennek súlyos környezeti és társadalmi következményei lehetnek, az üzletek üzemeltetői is egyre inkább ráébrednek arra, hogy az elpazarolt  élelmiszer milyen pénzügyi következményekkel járhat. 

Hogyan tudnak a kiskereskedők kevesebbet pazarolni és többet eladni?
A szupermarketekre egyre nagyobb nyomás nehezedik az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. A kereskedők általában időigényes, szemrevételezéses ellenőrzésekre hagyatkoznak a romlandó termékek lejárati dátumának felderítésére és az utánpótlási igények kezelésére, kevesebb mint a felük használ automatizált rendszert a készletszint ellenőrzésére, noha a probléma lényege  a készletek lejárati dátumának kezelésének hatékonyságának alapvető hiányára vezethető vissza.

A Checkpoint Systems nemrégiben kifejlesztette és piacra dobta az RFreshID® megoldást, amely lehetővé teszi a kiskereskedők számára, hogy a lehető leghatékonyabban kezeljék a készleteket, és pontosan megtervezzék, mikor van szükség utánpótlásra. A megoldást használó ügyfelek már  észrevették, hogy az élelmiszerpazarlás mértéke 60%-kal csökkent, miközben az áruk kézi ellenőrzésére fordított idő akár 78%-kal. A készletek pontosságának javulását is megfigyelték, ami akár 99,99%-ot is elért a raktárban és 99%-ot az értékesítési szinten. A készletértékelési idő drasztikus lerövidítésével, a hulladék mennyiségének csökkentésével és a lejárati dátumok pontos kezelésével a kiskereskedők a termékek megnövekedett rendelkezésre állásának köszönhetően az eladások növekedését élvezhetik.

A nagy teljesítményű RFID-címkék a gyártási folyamat során automatikusan felhelyezhetők, ami azt jelenti, hogy a kiskereskedők már felcímkézett termékeket kapnak, amelyek gyorsan ellenőrizhetők. Az üzlet személyzete intuitív kézi eszközökkel rendelkezik, amelyek gyorsan és pontosan megszámolják és megtalálják az egyes tételeket, és az RFreshID jelentéskészítő  szoftverrel együttműködve valós idejű adatokat szolgáltatnak, amelyek magukban foglalják az utánpótlásra, a lejáratra, a leárazásra, a hulladékjelentésekre, a feltöltendő és megrendelendő
termékekre vonatkozó információkat. Végül az RFreshID™ Waste betekintést nyújt a lejárt termékek számába, és segít a friss élelmiszer-hulladék kezelésében azáltal, hogy automatikusan eltávolítja a terméket a készletnyilvántartásból.
 
A friss termékek eltarthatósága egyedülálló kihívást jelent az élelmiszer-kiskereskedők számára. Mivel az RFID technológia egyre inkább elérhetővé válik a kiskereskedők körében, az innovatív RFID-megoldások bevetésével az élelmiszer-szektorban a kiskereskedők nemcsak a készletváltásban és az értékesítésben tapasztalhatnak jelentős javulást, hanem döntő mértékben  csökkentik az élelmiszerpazarlás jelenlegi szintjét. Ennek eredményeként az értékesítés növekedését és végső soron a nyereséget is élvezhetik.


https://checkpointsystems.com/blog/managing-the-perennial-problem-of-fresh-food-waste/

https://zerowasteeurope.eu/

https://www.retail-week.com/

https://portal.nebih.gov.hu/-/sulyos-kerdes-te-tudod-mennyit-pazarolsz-

pageup